Szigetelési ellenállás vizsgálati módszer:
Csatlakoztasson egyenfeszültséget (általában 500 V vagy 1000 V) a kábelre, és mérje meg a szigetelési ellenállását. Ha a szigetelési ellenállás a normál érték alatt van (pl. 0,5 MΩ), az szivárgásveszélyt jelez. Ez a módszer alkalmas az alacsony feszültségű kábelek kezdeti árnyékolására, de nem tudja pontosan meghatározni a szivárgási pontot.
Szivárgóáram-észlelési módszer:
Használjon bilincsmérőt vagy speciális szivárgási áramérzékelőt a kábelköpeny vagy a földelővezeték rögzítéséhez, és mérje meg a szivárgási áramot. Ha az áram túllép egy biztonságos küszöböt (pl. 30 mA), további vizsgálatra van szükség. Ez a módszer alkalmas dinamikus megfigyelésre, de figyelmet igényel a környezeti interferencia (pl. elektromágneses mezők).
Részleges kisülés-észlelési módszer:
Használjon nagy{0}}frekvenciás érzékelőt a részleges kisülési jelek rögzítésére a kábel szigetelőrétegében, hogy megkeresse a szivárgási pontot. Ez a módszer nagyon pontos, de a berendezés költsége magas, így alkalmas a nagyfeszültségű kábelek és a kritikus berendezések -mélyreható vizsgálatára.
Infravörös termikus képalkotó észlelési módszer:
Használjon infravörös hőkamerát a kábel felületének pásztázásához és a hőmérsékleti rendellenességek miatti szivárgási pontok meghatározásához. Ez a módszer nem igényel áramkimaradást, és alkalmas feszültséges észlelésre, de más módszerekkel kombinálni kell a szivárgás természetének megerősítésére.
